2016. október 24., hétfő

Csontsűrűség vizsgálat és egyéb nyalánkságok


Mindenki álmokkal, vágyakkal nő fel... csak van, akinek többet kell küzdenie értük

Nemsokára egy éves leszek... ennek örömére sok-sok vizsgálatra el kell mennem, hiszen a rengeteg gyógyszer mellékhatása és a CF szinte minden szervemet érinti.
Pénteken csontsűrűség vizsgálatra vitt Fefe, ahol a csontok ásványianyag-tartalmát mérik. Mivel már évek óta rendszeresen szedek szteroidot, így évente el kell végezni az oszteodenzitometriát. Igazából semmi fájdalmas nincs benne és mellékhatása se lehet, tehát egy igen felüdítő vizsgálat a többihez képest. :) A vizsgálat ideje kb. 5-10 percet vesz igénybe, amíg a gép átvizsgál a gerincemtől a lábamig és kimutatja, hogy milyen a csontok állapota, milyen mértékű a csontritkulás. Jó hír azonban azoknak, akik szintén csontritkulásban szenvednek: állítólag nem csak a kálcium-d3-k2 vitamin kombó segít, hanem a csoki is! ;)

Apropó: hihetetlen, de nekem csak nagyon kicsit romlott tavalyhoz képest a csontösszetételem. :)

Hétvégén pedig újabb szupi-buli volt, hazajöttünk a szüleimhez Győrbe és végre újra együtt volt a család és megünnepeltük az elmaradt szüli,- és névnapokat. :)

Van még egy jó sztori vasárnapról: épp az intenzíven feküdtem szilveszterkor és nem voltam annyira parti hangulatban, de anyuék elmentek egy buliba, ahol volt tombola... megkérdezte, hogy milyen számokat játsszon meg a nevemben? Majd utána írtam neki, hogy nagyon éhes vagyok... erre nem nyert egy ebédmeghívást két főre nekem? :D Nagyon találó volt.. úgyhogy végülis vasárnap délben Fefével ellátogattunk a Zöld Fa étterembe és fejedelmi ételeket fogyaszthattunk a nyertes tomboláért cserébe. :)))



Ma pedig lett lehetőségem visszalátogatni a volt iskolámba, ahol már 3 éve (mióta megtudtam, hogy első tüdőátültetésre lesz szükségem) minden nap imádkoznak értem a volt tanáraim és a mostani diákok. Be tudtunk ülni együtt az iskola kápolnájába, együtt imádkoztunk, majd megköszöntem nekik a sok-sok imát, hiszen nagyon-nagy segítség volt nekem a nehezebb és a jobb időkben is! :) <3


2016. október 9., vasárnap

69%, Futás, Fáklyás Emlékséta



Nem feltétlenül az a fontos az életben, hogy erős legyél. Elég, ha annak érzed magad.

Júúj, megint eseménydús 3 napom volt... :) Mesélek is...! :D
Pénteken újra kontrollon voltunk a Klinikán... mivel már dolgozunk, előre "letúlóráztuk" ezt a napot, hogy gond nélkül el tudjunk menni a már szokásossá vált vérvételre, röntgenre, EKG-ra, légzésfunkcióra, stb... :) Na és hát nagyon is jól sült el a dolog!! :) Kékes óta híztam 5 kg-t ;) Ami azért elfért rajtam, csak a nadrágok lettek kicsik... nem is értem a dolgot... A légzésfunkcióm változatlanul 69%, de az össz tüdő kapacitásom javult 1 dl-vel, ahogy a kishörgőim is egyre jobban vannak!
Már jól indult a hétvége...
Aztán szombat reggel lezárták az utcánkat, mert Fut az Örs néven futóverseny volt... Fefe reggel azzal keltett, hogy naa, menjünk futni. Mindezt fél 8-kor, úgyhogy gyorsan vissza is csuktam a szemem és átfordultam a másik oldalra... 5 perc múlva azonban kipattant a szemem: igazad van, menjünk! :) Gyorsan felöltöztünk és elmentünk regisztrálni...

Amikor a felnőtt nők álltak fel a rajthoz már nagyon izgultam... hiába álltam a rajtkockához több, mint 10 évig, ezzel az Új Barátommal (tüdőmmel) júniusban futottam először és utoljára... csak 700 métert tudtam megtenni, azóta nem is próbáltam...
Szóval ott álltam, sok egészséges, fiatal nő között és előttem volt 1,5 km... hát nem mondom... kihívás a javából... de megcsináltam! :) Nem az eredményemre vagyok büszke, hanem a teljesítményemre :)))

Tegnap este pedig a Transzplantációs Alapítvány szervezésével Fáklyás Sétán vettünk részt a Donorok emlékére. Minket Fefével nagyon megérintett, ahogy rengeteg ember fáklyákkal végigvonult a Városligeten, majd megérkezve a Hősök terére lüktető szívet formálva, St. Martin szaxofon előadását hallgatva, szívünkben hálával megemlékezhettünk azokról az emberekről, akiknek nem csak az életünket köszönhetjük, hanem azt is, hogy sokkal jobban értékelhetünk minden egyes napot. <3 Köszönjük! :)





2016. október 4., kedd

Fogorvos


- Szörnyű, neked még mindig fáj a fogad? Na, ha az enyém lenne, én már rég kihúzattam volna! 
- Tudod mit? Ha a tied lenne, én is... 

Ááá! Ez ment egész délután... azért szerencsére nekem nem kellett fogat húzni, csak Fefének. Nekem fúrtak-faragtak-tömtek. :) Igazából még mindig van egy tejfogam és azzal gyűlik meg a bajom. A Doktornénink nagyon kedves, az asszisztense pedig külön főnyeremény, mert családtag, úgyhogy szerencsére mindig gyorsan és fájdalommentesen megússzuk a dolgot.
Mivel már közeleg az Új Barátom (tüdőm) első születésnapja, így pont jókor is jött,  hogy ránéztek a fogaimra, hiszen olyankor sok kivizsgálás van. Amúgy pluszban kell ilyenkor antibiotikumot szednem; pár nappal már korábban el kell kezdeni bevenni, mivel a fogászati beavatkozásnál könnyen megsérülhet a fogíny, a száj pedig teli van bacikkal, az én immunrendszerem pedig még mindig le van gyengítve... szóval ezért. :)

Az autónk pedig nagyon rendbe jött,újra kocsikázunk! :)