Baleset

,,Talán elszökik a boldogság, talán jön valami baleset, de minden hely kiváló, ha rácsodálkozom. Már csak az lep meg, hogy az élet milyen rövid..." Konrád György

Tegnapelőtt volt egy 'kis' autóbalesetünk... :( Istennek hála, senkinek nem esett baja, de a kicsi kocsink nagyon megszenvedte. Épp Fefe vitt a vezetés órámra, amikor a sávunkba (az elsőbbségadás táblát figyelmen kívül hagyva) beállt egy autó. Az előttünk lévő gépkocsi még meg tudott állni, a mi kis kocsink sajnos már nem. Hiába volt szabálytalan a 3. autó, sajnos ez a mi hibánknak számít. Ő kérdezés nélkül elhajtott. 

Szerencsére van egy kedves autószerelő barátunk; Laci, aki gyorsan kijött hozzánk, hogy megnézze, mégis mekkora a kár? Nehezen sikerült kinyitni a motorháztetőt, ám amint hozzáért az aksihoz az nekiállt szikrázni. A hűtőrács teljesen benyomódott, így az akkumulátor is elmászott a helyéről és azt mondta, nagy mákunk volt, hogy nem gyulladt ki az autó. Szóval nekünk mindig szerencsénk van. :) A szerencsétlenség a szerencsében pedig az, hogy a motor térben több dolog is sérült és a kocsi elején szinte minden elemet cserélni/kalapálni/fényezni kell, sőt, még a bal első ajtó is sérült. 

Amíg szervizbe van a kocsi, pedig jön a tömegközlekedés... maszk, kesztyű és az emelt C vitamin, hogy el ne kapjunk valamit.

Szereplések

Puzsár Zsófiával M1 forgatás :)

A tudás, az érdeklődés közelebb visz ahhoz, hogy megszeressünk valamit. Ha megszeretjük, akkor már valamennyire magunkénak is érezzük, és fontos lesz nekünk, hogy óvjuk, őrizzük, tegyünk érte, gondozzuk. - Ráday Tamás

Sziasztok,

képzeljétek, a Kékes után nagyon sok média megkeresett, mert érdekesnek, pozitívnak találták a történetemet és szeretnék, hogy ez másokhoz is eljusson. Nagyon örülök én is ennek és igyekszem minden napra berakni 1-1 újságot, tv-t, rádiót, hogy mások is megismerhessék ezt a betegséget.

Páran azonban félreértelmezték ezt a dolgot: én ettől nem leszek híres, nem keresek ezzel pénzt és nincsenek kiváltságos kapcsolataim.

Csupán azt csinálom szabadidőmben, amit eddig: igyekszem eljuttatni az emberekhez az információt: Mi az a CF? Hogy működik a Tüdőtranszplantáció? Hogy lehet ezzel együtt élni? Mi az, ami nehéz helyzetekben továbbviszi az embert?

Próbálom Magyarországon felhívni az emberek figyelmét erre a ritka genetikai betegségre és próbálok erőt adni azoknak a betegtársaknak, akik ebben vagy hasonló betegségben szenvednek és néha kilátástalannak tűnik a helyzetük.
Persze emellett Fefe és én is dolgozunk, csináljuk a napi kezeléseinket, tornáinkat, éljük a mindennapokat. :) A vezetéssel nagyon jól haladok, már kb. a 10-15. óránál járok, múlt héten már autópályán is vezettem és még mindig egy karcolást se csináltam a kocsin! :) Igaz, az oktatóm rejtélyes módon elkezdett hullni a haja... de még jól is áll neki ;))

Múlt héten pedig a barátaink végre összeházasodtak <3 Utána pedig egy szuper szép és jó hangulatú lagziban múlattuk át az éjszakát :) Bár ezen az esküvőn nem kaptam el a csokrot, de az augusztusiban Fefe lecsapott a menyasszony combfixére, úgyhogy jövőre mi jövünk!! :)


Ui.: Mint látjátok mostanában nem nagyon jut időm válaszolni a kommentekre, üzenetekre, emiatt ezúton is elnézéseteket kérem, igyekszem időt szorítani erre is. Továbbá szívesen várom a Kékesen készült képeket, élménybeszámolókat az e-mail címemre! :)

Betegség -> vidámság

Előbb el kell viselnünk az esőt, hogy aztán szivárványt láthassunk.

Kékes után Fefe beteg lett. Lehet kicsit megfújta a szél vagy elkapott valamit, kitudja. Gyorsan külön is költöztünk, egész múlt héten se puszi, se pá nem volt... Jól bírtuk, hétvégére ki is jött a dologból, de szombat hajnalban már én lettem beteg. Szerencsére lázam nem volt, de minden felsőlégúti nyavalya rám jött. Gyorsan ágyba-bújás, forró tea hegyek és lámpázás. Ez van nekem, hiszen ha komolyabbra fordul a dolog csak vénásan tudok antibiotikumot kapni, mivel az idők folyamán a szervezetem már allergiás lett a szájon át kapható antibiotikumok java részére.
Hétfőn még tüsszögve-prüszkölve mentem dolgozni, de azt a napot is leküzdöttük és estére már a TV2 Magellánnal forgattunk az Országos Korányi TBC és Pulm. Intézet CF osztályán.

Kedden szinte már semmi bajom nem volt, szerdán pedig már nagyon izgultam, ugyanis munka után egyből siettünk az esküvő előtti utolsó ruhapróbájára. Csak annyit árulhatok el, hogy szemet kápráztatóan gyönyörű lesz! :))

A csütörtök-pénteket mi is kivettük szabadságnak és leutaztunk a Balatonhoz, még egy utolsót körbenézni, romantikázni. Úgy néz ki, tényleg kifogtuk még az utolsó meleg napokat, úgyhogy ezt kihasználva még tornáztunk is egyet :)

Tegnap délutántól pedig -lévén én leszek a tanú- segítünk a barátainknak, amiben csak tudunk, hogy a nagy közös napjuk felejthetetlen és felhőtlen lehessen. <3 :)

1014 méteren

A győztesek soha nem adják fel... hiszen akik feladják, sohasem győzhetnek!

El sem hiszem... olyan hihetetlen ez az egész! :)

Hónapokkal ezelőtt még napról-napra az életemért küzdöttünk, nem tudtuk mit hozhat a holnap... 

...Most péntek éjjel, szombat hajnalban pedig szinte egy percet sem aludtam... folyton az órát nézegettem, elképzeltem, hogyan fog kinézni a hegy, kik lesznek ott, vajon fel fogok-e tudni mászni...? Rengeteg kérdés motoszkált az agyamban, nagyon izgultam, elképesztő volt, hogy amire egy évet vártam, nap, mint nap készültem egy napon belül sikerül elérnem!
Végül reggel 8-kor indultunk Fefével Budaörsről, már előtte nap összepakoltunk mindent, reggelizni már nem is tudtam az izgalomtól és 1/2-1 óra múlva megpillantottuk a mátrai hegyeket!

Mikor megérkeztünk a Veronika rétre az Uniqások már nagyban pakoltak, ők osztogatták az induló ajándékcsomagot: pólót, ásványvizet, hátizsákot, úgy tudom a szerencséseknek még pléd is jutott. A média egyből "lecsapott" rám: gyorsan bejelentkeztünk élőbe az M1 műsorán, hogy aki utolsó pillanatban szeretne, az még csatlakozhasson hozzánk. Aztán megérkezett időközben a mentő és a Kékes Kutató Mentő Alapítvány is, akik végig vigyáztak ránk, szükség esetén pedig az elfáradt túrázókat fuvarozták fel ill. le.

Beérkeztek a buszok is szép sorban... az az igazság, hogy elkapott valamilyen euforikus érzés, ahogy rengeteg ismerős, kedves arccal találkoztam, így nem is nagyon volt már időm mindenkihez odamenni személyesen üdvözölni vagy pár szót beszélni.

Kértek, hogy pattanjak fel a teherautó platójára és hivatalosan is "nyissam meg" a Csak Levegőt! Kékes túra című rendezvényt. A Kutató csapattól meg is kaptam az első ajándékomat: egy sípot, iránytűvel. Gyorsan használtam is: Sípoltam és ezzel felhívtam magamra a figyelmet. Lányos zavaromban már nem is tudom mit mondtam, de nagyon örülök annak, aki el tudott jönni és ott tudott lenni velünk, elmondtam a napi program tervet és azt tuti mondtam, hogy ismerkedjenek nyugodtan, mert itt csak jó fej emberek vannak ;)

Fotó: Forgács Melinda

Az Uniqa Biztosító biztosított 2 Vital Edzőt is, így elkezdődhetett a bemelegítés. A javáról lemaradtam, mert mindig valakivel épp beszéltem, de nagyon muris volt szerintem, ahogy ilyen sok ember egyvalakit próbál utánozni ;)

Elindultunk... nem épp velem az élen, mert nem tudtam annyira előresietni... Próbáltam mindenkivel beszélni és közben meg-megállítottak a TV stábok. Szinte mindegyik TV képviseltette magát, a végén már azt se tudtam kinek mit mondtam, na meg tényleg zavarban voltam :) De szerencsére mindenki türelmes volt, így szépen sorban haladtunk. Nem is figyeltem az időt, egyszer csak azt vettem észre, hogy már látom a tornyot. Kissé elfáradtam, de sokkal jobban bírtam, mint előre gondoltam. Mire felértem, szinte már mindenki fent volt. A 80 éves nagyszüleim is visszajöttek hozzám, a párommal kezdve szinte az egész családom megfogta a kezem és együtt értünk fel a csúcsra. Hatalmas taps fogadott... Ha nem ígértem volna meg reggel, hogy nem fogok sírni, akkor ott biztos elmorzsoltam volna pár könnycseppet... annyira megható volt, hogy az a sok ember mind miattam van ott, mind nekem szurkoltak és mind velem örült... :) Elmondani nem tudom ez milyen szuper érzés...! :)

Ezek után csak özönlöttek az emberek hozzám... mindenki gratulálni akart, volt akitől egy 4 levelű lóherét kaptam, voltak akik egy csokor virágot szedtek nekem... 

Külön öröm volt, hogy egy másik CF-es, (akinek tüdő és máj transzplantációja volt, pont akkor amikor én nekem a 2. transzplantációm) ugyanúgy megmászta a Kékest és családjától gravírozott aranyérmet kaptunk emlékbe. 

Kaptam sok csokit, ajándékcsomagot, felsorolni sem tudom, de ez úton is nagyon szépen köszönöm mindenkinek, én abszolút nem is számítottam ilyesmire. 

Na és ezek után újabb rengeteg interjú következett... Bejelentkeztünk élőben az FM 7 rádióban is, majd miután a Per-Clean Kft. és szüleim jóvoltából mindenki evett finom almát, kolbászt és kifliket, lassan elindultak az emberek visszafele az edzőkkel, buszokkal. Én még csak ekkor jutottam el odáig, hogy megnézhessem a tájat: csodálatos volt! Mindig csak a hegyet képzeltem el, az utat... de hogy nem jutott eszembe a kilátás? :) Hiszen az volt a legszebb... a megérdemelt jutalom! :) Gyorsan felmásztunk a fent maradt barátaimmal és Fefével a kilátóba. Sajnos csak 5 percet töltöttünk fent, mert aztán szinte le kellett szaladnom a Veronika rétre a többiekhez. Na nem mintha okom lenne a panaszra!  ;)

Itt már tényleg gyorsan repült az idő!
Csináltam állapotfelmérést az Uniqa-s lányokkal, majd a Vitál Edzők elmondták az eredményt: Szuper jó állapotban vagyok! A BMI indexem végre a normális tartományba került, a testzsír %-om az izomösszetételemmel együtt szintúgy normális... Wow! :) Még egy kis izmot szedek fel és a utána már arról olvashattok, hogy fitnes lady lettem ;) :D (nem ám, csak viccelek)

16 óra körül az emberek elkezdtek szállingózni. Ki-ki beült a saját autójába, buszába és elköszöntünk, akitől csak tudtunk. Köszönöm ezt a hihetetlen, felejthetetlen, testben és lélekben felemelő napot nektek, hogy végig velem voltatok az elhatározásomtól kezdve az összes küzdelmes napon át, egészen a csúcsig! :) Olyan emberek teljesítették velem együtt a túrát, akik szintén transzplantáltak, tüdőbetegek, szívbetegek, Cisztás Fibrózisban szenvednek, rossz a lábuk, a csípőjük, idősek... de még egy vak lány is végigcsinálta a kutyusával, Ébivel! :) Innen is látszik, hogy aki elhatároz valamit, kitart mellette, az el is érheti! 

Akik pedig sajnos most nem tarthattak velünk, mert épp hasonló állapotban vannak, mint én tavaly ilyenkor, azoknak adjon erőt ez a történet és kívánom, hogy érjenek el hasonló sikereket és ha úgy alakul akkor jövőre velük együtt is újra megmászhatjuk a Kékest! ;)

Köszönöm Nektek! :)

És akiket felvittem a hátamon, mert megígértem:

Ambarus Fanni
Ambrus néni
Anna + Isti
Anyu
Bandi bácsi
Bányár László
Bartók Sandy
Becker Rezső
Belláné Erika
Borka család
Cakuk
Czank Éva
Csala Anikó
Csepregi Teri
Csonka Petres Melinda és Tomi
Csúcs Hajnalka
Deák Dorottya
Dénes László
Dombi Matyi
Edrélyi Péter
Erbele Erzsike és családja
Erdélyi Dóra
Erdős Orsolya
Esek Csaba
Eszti+ Roli
Feszt Tímea
Füki Fanni
Gulyás Gábor
Gurbán Péter
Gyebnar Mária
Gyöngyi nővér és a többiek
Hornyák István
Horváth Katalin
Horváth Lilla
Horváth Lívia
Hörnyéki család
Hubai Judit
Imre Andrea
Izu + Levi
Józsa család
József gazda
Kálmán Terézia
Karai Anett és családja
Keresztanyu
Kislakiné Bíró Éva
Kiss Mátyásné Magdolna
Kopcsándi Stefi
Kórádi Móni
Kosztolányi család
Kozma Katalin
Kőműves Luca
Kulcsárné Molnár Edit és családja
Lakóné Györgyi
Lázár család
Lénárd Peti és családja
Link Kornélia
Lipcsei Flóra
Marcika és családja
Mária néni
Marika néni
Marsal Géza
Mednyánszki család
Molnár Gergely
Molnár Kinga
Müller Nóra
Nagy Hajnalka
Nagy Lídia
Nagy Zsuzsanna
Nemesi Joci
Németh Marcsi
Oláh Vivien
Oláh Vivien
Oláh Zsuzsa
Ondrejó-Németh család
Összes doki
Összes nővérke
Pabar Nóriék
Pamer Klári
Pázmándi Szakács Viktor
Pécsi Bianka
Petró Judit
Petróné Kriszti és családja
Pintér Márkó
Polgár Mama
Prígyeni Anikó
Pusztai Laci bácsi
Rácz anyuka
Rádics Andrisék
Sági Ádám
Sági-Somodi Gábor
Serényi Márti
Szabó Judit
Szalay Norbi (Izsa)
Szarvadi Adrienn
Szentesi Lászlóné
Szeredi Judit
Szolnoki Evelin
Tamács Lóránt + Évi
Tekán család
Tóth Feri és családja
Tóth Szilvi néni
Udvarhelyi Kati
Újszászi Vali és családja
Varga Fanni + Balázs
Vaszari Péter Hókuszpók + családja
Zajovicsné Vizer Bernadett és családja
Zsaklin és családja
Zsigai Klára


Megjelent videók (amikről tudok):
Hirado.hu / M1
RTL Klub
Gyöngyös TV
FM 7 Rádió

Megjelent cikkek:
Blikk
Infogyőr
Az én riportalanyaim - Imre Andrea cikksorozata
Hír.ma
Kisalföld
Minden, ami Eger
Prohászka Iskola

Megmásztuk!! :)

Megmásztuk!! :)

Több, mint 340-en kísértek el minket a Csak Levegőt! Kékes Túrára, nagyon sokan segítettek és szuper buli volt! :) Igazából ma sem pihentünk, mert Fefével ma még felmásztunk az Ilona vízeséshez is, úgyhogy most kicsit pihenek, mert holnap megyek dolgozni, de aztán írok, megosztom veletek milyen szuper élmény volt!! :) <3

Élménybeszámoló hamarosan... ;)

Szeptember 3. szombat: Kékes túra!