A lehetőség olyan, mint a naplemente. Ha túl sokáig vársz, elszalasztod.
Nem tűntem ám el, csak engem is beszippantott az Élet. :D
Végre 4 év után lehetőségünk nyílt egy kis pihenésre. Elutaztunk a Balatonhoz, ahol először a Felnőtt Cisztás Fibrózis Betegek Egyesülete által szervezett nyaraláson vettünk részt, majd kettesben töltöttünk el pár napot Balatonlellén. Közben körbekirándultuk a környéket; felmentünk a balatonboglári kilátóba és átkompoztunk Tihanyba is. :)
Aztán egy csodálatos esküvőn vettünk részt, ahol nagyot buliztunk, majd elkezdődött a munka...
Bizony! A várva-várt munka. :) Még tavaly, amikor az első transzplantált tüdőmmel jól voltam, elhatároztam, hogy visszamegyek dolgozni. Májusban kezdtem is volna, de közbeszólt az élet és addigra intenzív osztályra kerültem. Telt-múlt az idő, a leendő munkahelyemen pedig kitartóan vártak rám... egészen ez év augusztus 8.-ig, amikoris hosszú idő után újra munkába állhattam HR asszisztensként. Ez ám a lehetőség! :) Napi 4 órában kezdtem el dolgozni. Azért még ez is nagyon fárasztó nekem, de hihetetlenül élvezem. :)
Apropó: Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a FB oldalamon csináltam a Kékes Túrához egy eseményt, ahol várom a visszajelzéseket, hogy ki hány fővel lesz ott velünk szeptember 3.-án. De persze itt is, üzenetben is, bárhol jelentkezhettek. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése