2017. január 28., szombat

Influenza


Amíg nem adod fel, addig legyőzhetetlen vagy.

Sokan már tudjátok, de talán még többen nem... Újra kórházba kerültem a hét elején. Nem voltam különösebben rosszul, csak a csúnya baci miatt kellett befeküdni, hogy megpróbáljuk valamilyen antibiotikumokkal kiölni a tüdőmből. Az első pár óra jól indult, de aztán elkezdtem rosszabbul lenni: fulladtam és nagyon sokat romlott a légzésfunkcióm. Szinte egyik napról a másikra 71%-ról leesett 55-re. Hát mit ne mondjak... elég rossz újra levegőért küzdeni, hirtelen nagyon sok minden futott át az agyamon... de nem szabad a legrosszabb eshetőségre gondolni. 1: mert nagyon ritkán jön be, amit ilyenkor elképzelünk, 2: mert ha rossz kedvünk lesz, még nehezebben jutunk túl a holtponton és 3: mert ha mégis bejönne, akkor kétszer kell átélnünk. Esetemben ugye ez legalább a 3., ha nem a 4. lenne... És kinek hiányzik ez? :)
Szóval, gondoltam gyorsan összekapom magam EGYEDÜL, mert látogatási tilalom van a kórházban az influenza szezon miatt. Persze, ilyenkor sem vagyok egyedül, hiszen telefonon és interneten tudom tartani a kapcsolatot szinte mindenkivel. :) Péntek reggelre jobban lettem, beszívtam jó sok hörgőtágítót, hogy végre kapjak levegőt és a váladék is jobban kijött, így sikerült 60 felett fújnom. Nem az igazi, de első lendületnek megteszi, így a kiírt bronhoscopiámat elhalasztottuk hétfőre, amit nem is bánok :)
Pár órát megint szuperül voltam, pakolásztam a kis szobámban, aztán kezdett rossz lenni a közérzetem... hát nem belázasodtam? Hiába a látogatási tilalom, a sok fertőtlenítés, valahogy mégiscsak sikerült benyalni az influenzát, úgyhogy 38,5 fokos lázzal küzdöttem szinte egész éjszaka...
Végül ma egész nap nagyobb hőemelkedéssel, kisebb lázzal elfetrengtem és csak a szükséges kezeléseket csináltam meg.. de gondoltam most már tényleg ideje összeszednem magam és írnom nektek, hiszen nagyon sokszor segítettek már kimászni rossz szitukból, úgyhogy nagyon bízom benne, hogy most is számíthatok rátok :)
 Gondoljatok rám és értékeljétek a pillanatokat.... Mert soha nem jönnek vissza <3

4 megjegyzés:

  1. Hajrá Anna, szorítok érted!

    VálaszTörlés
  2. Gyors felépülést kívánok ebből a vacak influenzából! Meglátod hamarosan otthon pakolászhatsz már :)

    VálaszTörlés
  3. Annuskám, jön a tavasz!!! :D Kirándulások, meg minden... Ölellek!!!! TE vagy a legnagyobb harcos! Szilvi nénid

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm szépen :)
    Igen, már alig várom, hogy otthon legyek. Puszi :)

    VálaszTörlés