Kesztyűben, 30 fokban

...minden azzal kezdődik, hogy elkezdesz vágyni egy olyan dologra, amire azelőtt még soha csak nem is gondoltál... aztán ahogy egyre közelebb van az alkalom, annál jobban elfog az izgalom...

Igen-igen!! :) Már csak 6 nap és másszuk a Kékest! :)
Még előtte gyorsan elugrottunk egy kontrollra is. Hihetetlen: a légzésfunkcióm tovább javult, elértem a 68%-os tüdőkapacitást is! :) A tüdőröntgenem is gyönyörű, az EKG-m kellőképpen görbe, szinte teljesen felkészültem a túrára. Már minden este ezzel álmodok, ezzel kelek, annyira közel van a cél, hogy el sem hiszem... :) Nagyon sokan leszünk és a vőlegényem, Fefe is megmássza velem, a 30%-os tüdejével :) Izgulunk!!

Kedves Barátaim, Ismerőseim, Olvasóim! :)

Ez úton szeretettel meghívlak Téged és a Te ismerőseidet is egy túrára, ahol szeptember 3.-án közösen meghódítjuk a Kékest!
Ahogy nélkületek nem gyógyulhattam volna fel a 2. tüdőtranszplantáció után, úgy ez a csúcs megmászása sem sikerülhet, ha nem vagytok ott! :)
Gyülekező 09.03. szombat 10 órától a mátraházai Veronika réten, itt lehet parkolni is.
Indulás előreláthatóan fél 11-kor.
A túra hossza kb. 1,5-2 óra, ami gyerekekkel is teljesíthető.
Megígértem, hogy aki nem tud felmászni elfoglaltságai miatt vagy mert az egészsége nem engedi, azt felviszem a hátamon! Végül elég sokan pályáznak erre a pozícióra, úgyhogy a pólóm hátára mindenképp felírom őket, így ez is teljesülni fog! Jelentkezni még mindig lehet személyesen ill. levélben, kommentben. ;)
Aki pedig nem szeretne mászni, de a tetőn velünk ünnepelne, annak a térképen fel van tüntetve az autóútvonal is.
A csúcson egy kis piknik (saját hátizsákból), beszélgetés, gyönyörködés a tájban. :)
A túra főtámogatója az Uniqa Biztosító és az Egererdő Zrt. Ezúton is köszönjük szépen! :)
Várunk szeretettel, legyünk minél többen! :)

Fél éves lettem! :)

...Hogy mit szeretnék? Csak Levegőt! A többit már elintézem... ;)

Hurrá, fél éves lettem! :) Pont 6 hónapja, hajnali negyed 1-kor volt egy riasztásom, hogy találtak egy számomra megfelelő tüdőt, így irány Bécs!


Nem gyakran szoktam erre az időszakra gondolni, de most, hogy felidézem, olyan, mintha tegnap lett volna... Az az izgalom, hogy a sok várakozás és légszomj után végre elérkezek a célba... Megműtenek, kapok egy ki tudja már hányadik esélyt a második tüdőtranszplantációmmal, 23 évesen... és hogy miután felkelek szinte minden csak rajtam fog múlni. Újra megtanulok járni, köhögni, nevetni és mély levegőket venni. Érezni a pillanatot, tervezni a jövőt... és tovább szerethetem azokat az embereket, akik engem szeretnek. Nincsenek rá szavak, hogy kifejezhessem azt a hálát, amit azóta is minden nap érzek.

 Köszönöm Istennek, hogy a tenyerén hordoz, köszönöm a családomnak, hogy végig mellettem van, köszönöm a vőlegényemnek, hogy az első nevetésünk óta fogja a kezem, köszönöm a barátaimnak, hogy jóban-rosszban velem vannak, köszönöm az összes orvosnak és ápolónak, akik tudásukkal és erejükkel lehetővé tették, hogy idáig eljuthassak és köszönöm Nektek is, hogy végigkísértek az úton és támogattok. <3