2016. július 27., szerda

3 napos ünneplés


Ne felejtsd el: az élet túl rövid ahhoz, hogy ne ünnepeld meg!

Az egész július 24.-én kezdődött... 7 éve. :) Amikor is éppen kórházban voltam, vénáson és Fefe barátom gyakran látogatott, főzött nekem, megnevetetett és egymásba szerettünk. Minthogy a tiltott gyümölcs a legédesebb, nekünk sem lett volna szabad ennyire egymásra találnunk, ugyanis akkoriban nekem egy atipusos TBC volt a tüdőmben, a sok-sok többi baci mellett, Fefe tüdeje pedig akkor még közel olyan jó volt, mint egy egészségesé. Nagy veszélyt jelentettem rá, nem is beszélve a jövőképünkről, hogy két rokkant ember együtt hogy tud boldogulni ebben a nagy világban, mit szólnak hozzánk majd az emberek, az orvosok és hogy vajon erősítjük-e egymást vagy inkább lehúzzuk.
De aztán az évek bebizonyították, hogy nincs mitől félnünk, mert a körültekintésünknek és Istennek hála soha nem kaptunk el egymástól semmit sem, fent tudjuk tartani magunkat (igazából Fefe engem, mert én sajnos 3 éve nem tudok dolgozni), mindenki elfogadott minket így, együtt és azóta bármi is történjen, a lelkünk minden nap boldog, hiszen minden körülmények között és ellenére szeretjük egymást! :)
Ilyen kapcsolatot kívánok mindenkinek és azt, hogy a mindennapi butaságok között se felejtsétek el értékelni a másikat... :)

Aztán 25.-én 8 hónapos lettem, tegnap pedig a névnapomat ünnepeltük. Ezt most nem szeretném részletezni, de megünnepeltük rendesen, annyi biztos. :)

Ha minden jól megy, akkor ma megyek az első rutin vezetés órámra, szóval szurkoljatok, hogy a kocsi és az oktatóm se essen szét :D

2016. július 23., szombat

66%



Ez az, amikor a félelmeid csak a fejedben vannak és az igazi Élet elkezdődött! 


Újabb szuper hetem volt! :)

Hétfő délután, miután Fefe hazajött a munkából, elmentünk kirándulni a Nap-hegyre (253 m). Nagyon büszke vagyok rá, hiszen ő minden túrát 30%-os tüdőkapacitással teljesít, hajnali fél 5-ös kelés, munka, rengeteg inhalálás, tüdőürítés után <3 Ő az én Hősöm!

A hét közepén jártunk a Klinikán, ellenőrizni a "szokásos" dolgokat: vérvétel, gyógyszerszint, EKG, Légzésfunkció, Röntgen... ÉÉÉÉÉS! Tovább javult a tüdőm! 66%-ot fújtam. :)
Tudom, mindig elmondom.... de hihetetlenül jó érzés! :)
A cukrom kicsit rendetlenkedik, de mostantól jobban odafigyelek rá.
Majd gyógytornával folytattuk a napot, aholis kipróbálhattuk a Flabelos gépet. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Teljesen átmozgatta az összes izmomat, rengeteg gyakorlattal lehet hasznosítani, nekem nagyon bejön. :)



Aztán végre eljutottunk a Fővárosi Állatkertbe is! :)
Egyszer már jártam ott, kb. 3 éve, de akkor már nagyon rosszul voltam, erős fájdalmaim voltak minden levegővételnél és még nem tudtuk beszerezni a hordozható oxigént, így hiába voltam, nem tudtam élvezni...
De most! :) Megnéztünk (majdnem) minden állatot, felmásztunk minden hegyre-dombra és szuperül éreztük magunkat!



Péntek este pedig újra kirándultunk itt Budaörsön: bejártuk a Kövirózsa tanösvényt,  végigpróbáltam a szabadtéri tornapályát, majd felmásztunk megnézni a Törökugratóról (251 m) a naplementét. <3


2016. július 18., hétfő

Kresz vizsga: Pipa!


Akár azt gondoljuk, hogy képesek vagyunk rá, akár azt, hogy nem; igazunk lesz!


Véégre! Sokat kellett rá várni, de sikerült, letettem a Kresz vizsgát is, így kezdhetem a vezetést! Már én is nagyon nyomnám a gázt, száguldanék, váltanék, indexelnék és kanyarodnék... :D De még a gyakorlati vezetésnél is sorban állás van, úgyhogy előreláthatólag csak augusztusban ülök a volán mögé, azonban annyira nem kell rettegni, csak Budaörsön és a környékén fogok vezetni, ott is oktatóval. :)

A hétvége is nagyon jól sikerült, megünnepeltük a Fefe nagymamájának a 76. születésnapját és a szüleim is felutaztak Győrből hozzánk, így egy kis időt együtt tudtunk tölteni, bár kirándulásra sajnos nem volt lehetőségünk a sok-sok eső miatt... de ugye ami késik, az nem múlik! :)




2016. július 12., kedd

Tüdőtréning



A lelkesedés segít elindulni, de csak a kitartás hoz gyümölcsöt.

Szürke mindennapok... Mondjuk, ilyet nem élek meg, mióta megműtöttek, mert minden nap úgy érzem, hogy tennem kell valamit; valami jót, valakit fel kell vidítani, valami csodásat alkotni.
De hát azért persze az egészségem mindig is az első helyen kell legyen - ezt megtanultam - ezért szeretném most nektek bemutatni a képen látható gyógyászati segédeszközt, a PEP maszkot.

Nagyon frappáns kis eszköz, körülbelül már 10 éve használom, akár naponta többször is. És hogy miben van az ereje? Szűkítő szelepeket lehet tenni a be,- és kilégzőoldalakra, így ellenállást képez a tüdőben, ami régebben a váladékot segítette kihozni a tüdőből, most pedig a tüdő tréningezésében segít, hogy minél nagyobb lehessen az én Új Barátom. :)

Aztán én és az Új Barátom tervezzük már a Kékest, hamarosan megtudhatjátok a részleteket is, ha szeretnétek jönni... ;)

2016. július 4., hétfő

Csapó 2


Egy adott pillanatban két lehetőségünk van: előrelépni az ismeretlenbe, vagy hátralépni, a biztonságba.

Elkezdődött a forgatás! Hosszú nap volt, nagyon sok érdekes és elgondolkodtató kérdésekkel, amiket néha még magunknak sem teszünk fel, de nagyon találóak, köszönjük! :) Előre még nem lövöm le őket, reméljük nemsokára Ti is láthatjátok.

Hú, és van még valami, amit el kell mesélnem: akkorát túráztunk pénteken! Pont úgy alakult, hogy Fefének csak szombaton kellett dolgoznia, ezért gondoltunk egyet és elmentünk a Szépjuhásznéhoz, onnan elvonatoztunk a Széchenyi hegyig, onnan pedig lábbusszal a Széchenyi kilátótól az Anna réti kápolnán, az Erzsébet kilátón (527 m!) és a János hegyi átjáróbarlangon keresztül vissza a Szépjuhásznéhoz. Csodálatos, nagyon fárasztó túra volt, a cipőm rendesen fel is törte a lábam, úgyhogy a következő beruházás mindenképp egy jó kis túracipő lesz. :)