Felhívás: Fogy a levegő!

Mindenki másért harcol az életben...

Én Csak Levegőt szeretnék!

24 évesen, két tüdőtranszplantáció és számtalan fájdalmas, levegőtlen éjszaka és nappal után úgy éreztem, hogy már túl vagyok a nehezén és csak jó jöhet... aztán a szervezetemben decemberben mégis megjelent egy baktérium és gomba, ami tönkretette a 3. tüdőmet.
A sok gyulladás miatt lezajlott egy gyors kilökődés, amit az utolsó utáni pillanatban sikerült megállítani. Ennek következtében április óta intenzív osztályon vagyok, lélegeztetőgépen és a tüdőm olyan állapotban van, mintha legalább 15 éve transzplantálták volna: el van hegesedve, összeesett és nem veszi fel az oxigént. A drága oxigént... ami nélkül az ember megmozdulni se tud: ellátni magad, megsimogatni, a számodra kedves arcot vagy elmondani neki, hogy szereted...

3 hónapja minden nap küzdök... minden lélegzetért. A kilökődés valamilyen szinten ugyan leállt, de a károsodás már megtörtént. Igyekszem továbbra is pozitív maradni és harcolni. Felülök, leerőltetem a falatokat, az innivalót, hogy erős maradhassak, amennyire lehet, aztán csinálom a kezeléseket... akkor is, ha lázas vagyok, akkor is ha fáj levegőt venni. Mert tudom, ha abbahagyom, akkor a hörgőcskék összecsukódnak és lehet hogy többé már nem nyílnak ki. Amikor jobban vagyok és a gyulladás csökken, levisznek a kórház udvarára, hogy érezzem a  napsütést és tehessek pár lépést. :)

3 hónappal ezelőtt eljutott az ügyem a transzplantációs bizottsághoz is, mivel az akkori helyzetemben nem látszott más kiút, csak az újabb transzplantáció. Ők azonban nem hallottak korábban arról, hogy ilyen szintű kilökődést túl lehet élni vagy hogy ezzel operáltak volna.

Tehát a lehetőségét, hogy kaphassak egy 4. tüdőt és ezzel egy esélyt egy boldog, oxigéndús életre, elutasították.

Bár pár embernek eszébe juthat: én már kaptam lehetőséget! Valóban kaptam, de önhibámon kívül ment tönkre az első és a második transzplantált tüdőm is, ahogy az eredeti is. Mindegyikért, minden nap, mindent megtettem, de időm sajnos nem volt érdemben élvezni.
Hiszem, hogy nem véletlenül jutottam el idáig. Hogy mindig volt olyan pont, hogy feladhattam volna, de nem tettem és ennek az akaratnak és hitnek köszönhetően mindig tovább csináltam, annak ellenére, hogy az orvosok szinte soha nem biztattak. Mégis, rengeteg csodát mutathattam és élhettem meg. Hiszek benne, hogy annak ellenére, hogy még nem csináltak ilyet, lehetnék egy szakmai siker is. Mert soha nem adom fel. Hiszem, hogy az embereknek és a tudománynak szüksége van az úttörőkre! Tisztában vagyok vele, hogy ez kétélű dolog: azonban van olyan pont, amikor az ember lánya már nem veszíthet semmit. Ilyenkor marad a remény és a hit. Másokban, magadban... és te nem mondhatod azt, hogy te nem próbáltad meg. :)

Éppen ezért egy felhívást teszek közzé: olyan tüdőtranszplantáltakat keresek világszerte, akik átestek már 3. transzplantáción vagy ilyen agresszív kilökődés után csináltak neki tüdőátültetést (akár "csak" másodikat).
Remélem, hogyha több pozitív példát is tudok mutatni a bizottság felé, akkor akár azokkal az orvosokkal is konzultálva átgondolják az esetemet és keressünk valami megoldást.
/A felhívás megtalálható rögzített bejegyzésként a blog Facebook oldalán, ide kattintva!/


Ide írjátok amit találtok:       csaklevegot@gmail.com

Köszönöm, ha megosztod külföldön élő ismerőseiddel, hátha együtt megtaláljuk a pozitív precedenseket! :)


//
Bocsánat a tőlem szokatlan komolyabb hangvételért, de szeretnék még veletek nagyon-nagyon sok jót megosztani :)