A múlt heti apró kis baci összeborította Anna kártyavárként működő szervezetét. Kedden már újra megtarthatónak találták állapota alapján a ferezis kezelést, majd utána csütörtökön is túlesett rajta.
Mára már sikerült annyi erőt összegyűjteni, hogy sikerült kiülni székbe, ez sokat számít, hiszen ilyenkor olyan helyre is tud levegőt venni ahova fekve nem szokott.
Rengeteg lépcsős felépülés áll Anna előtt, amiről még korai mesélni, a lehető legfontosabb alapja az egésznek egyelőre,
hogy minél biztonságosabban, minél tovább javulhasson az erőnléte és a terhelhetősége.
Ez mellett nagyon fontos lenne, hogy az antitestek száma a vérben végre elfogadható tartományba kerüljön.
A cél messze, az a cél amit meg Annának kívánunk a szakértők szerint a borzasztó CT kép miatt túl messzire esett.
Igyekszünk ezen nem rágódni és hinni, hogy az éppen elénk eső nagy feladatot megoldjuk.
Ha az megvan akkor jöhet a következő feladat.
Hosszú lesz az út, sokszor kimerítő, de az előrejutáshoz elengedhetetlen a harmónia, a nevetés megléte és a stressz kerülése legfőképpen neki és a körülötte lévő szűk rétegnek.
A számítunk rá, hogy a körülöttünk lévők most majd ebben segíthetnek Annának és a családnak egyaránt.
A központi intenzíven nagy empátiát és figyelmességet tapasztaltunk ami biztosan elsősorban Anna csodás személyiségének szól, de szerettem volna innen is megköszönni (Anna nevében is) munkájukat és odaadásukat!
Megnyugtató, hogy Anna a nagy csalódás után, amit a helyzet okozott az Ő szaktudásuk mellett ilyen légkörben kezdheti meg a felépülését.
Kicsim!
Jönnek még kemény és nehéz napok, de azokat ismét egyre több jobb követi!
Jönnek még kemény és nehéz napok, de azokat ismét egyre több jobb követi!
A cél, hogy idővel csak a jók maradjanak, a lehető legtöbb levegővel! :)
Elmondanám,hogy az mindenkivel ugyanolyan kedvesek a tündéri ápolók orvosok,mint bármelyik más beteggel!!
VálaszTörlés