A győztesek soha nem adják fel... hiszen akik feladják, sohasem győzhetnek!
El sem hiszem... olyan hihetetlen ez az egész! :)
Hónapokkal ezelőtt még napról-napra az életemért küzdöttünk, nem tudtuk mit hozhat a holnap...
...Most péntek éjjel, szombat hajnalban pedig szinte egy percet sem aludtam... folyton az órát nézegettem, elképzeltem, hogyan fog kinézni a hegy, kik lesznek ott, vajon fel fogok-e tudni mászni...? Rengeteg kérdés motoszkált az agyamban, nagyon izgultam, elképesztő volt, hogy amire egy évet vártam, nap, mint nap készültem egy napon belül sikerül elérnem!
Végül reggel 8-kor indultunk Fefével Budaörsről, már előtte nap összepakoltunk mindent, reggelizni már nem is tudtam az izgalomtól és 1/2-1 óra múlva megpillantottuk a mátrai hegyeket!
Végül reggel 8-kor indultunk Fefével Budaörsről, már előtte nap összepakoltunk mindent, reggelizni már nem is tudtam az izgalomtól és 1/2-1 óra múlva megpillantottuk a mátrai hegyeket!
Mikor megérkeztünk a Veronika rétre az Uniqások már nagyban pakoltak, ők osztogatták az induló ajándékcsomagot: pólót, ásványvizet, hátizsákot, úgy tudom a szerencséseknek még pléd is jutott. A média egyből "lecsapott" rám: gyorsan bejelentkeztünk élőbe az M1 műsorán, hogy aki utolsó pillanatban szeretne, az még csatlakozhasson hozzánk. Aztán megérkezett időközben a mentő és a Kékes Kutató Mentő Alapítvány is, akik végig vigyáztak ránk, szükség esetén pedig az elfáradt túrázókat fuvarozták fel ill. le.
Beérkeztek a buszok is szép sorban... az az igazság, hogy elkapott valamilyen euforikus érzés, ahogy rengeteg ismerős, kedves arccal találkoztam, így nem is nagyon volt már időm mindenkihez odamenni személyesen üdvözölni vagy pár szót beszélni.
Kértek, hogy pattanjak fel a teherautó platójára és hivatalosan is "nyissam meg" a Csak Levegőt! Kékes túra című rendezvényt. A Kutató csapattól meg is kaptam az első ajándékomat: egy sípot, iránytűvel. Gyorsan használtam is: Sípoltam és ezzel felhívtam magamra a figyelmet. Lányos zavaromban már nem is tudom mit mondtam, de nagyon örülök annak, aki el tudott jönni és ott tudott lenni velünk, elmondtam a napi program tervet és azt tuti mondtam, hogy ismerkedjenek nyugodtan, mert itt csak jó fej emberek vannak ;)
Kértek, hogy pattanjak fel a teherautó platójára és hivatalosan is "nyissam meg" a Csak Levegőt! Kékes túra című rendezvényt. A Kutató csapattól meg is kaptam az első ajándékomat: egy sípot, iránytűvel. Gyorsan használtam is: Sípoltam és ezzel felhívtam magamra a figyelmet. Lányos zavaromban már nem is tudom mit mondtam, de nagyon örülök annak, aki el tudott jönni és ott tudott lenni velünk, elmondtam a napi program tervet és azt tuti mondtam, hogy ismerkedjenek nyugodtan, mert itt csak jó fej emberek vannak ;)
Fotó: Forgács Melinda
Az Uniqa Biztosító biztosított 2 Vital Edzőt is, így elkezdődhetett a bemelegítés. A javáról lemaradtam, mert mindig valakivel épp beszéltem, de nagyon muris volt szerintem, ahogy ilyen sok ember egyvalakit próbál utánozni ;)
Elindultunk... nem épp velem az élen, mert nem tudtam annyira előresietni... Próbáltam mindenkivel beszélni és közben meg-megállítottak a TV stábok. Szinte mindegyik TV képviseltette magát, a végén már azt se tudtam kinek mit mondtam, na meg tényleg zavarban voltam :) De szerencsére mindenki türelmes volt, így szépen sorban haladtunk. Nem is figyeltem az időt, egyszer csak azt vettem észre, hogy már látom a tornyot. Kissé elfáradtam, de sokkal jobban bírtam, mint előre gondoltam. Mire felértem, szinte már mindenki fent volt. A 80 éves nagyszüleim is visszajöttek hozzám, a párommal kezdve szinte az egész családom megfogta a kezem és együtt értünk fel a csúcsra. Hatalmas taps fogadott... Ha nem ígértem volna meg reggel, hogy nem fogok sírni, akkor ott biztos elmorzsoltam volna pár könnycseppet... annyira megható volt, hogy az a sok ember mind miattam van ott, mind nekem szurkoltak és mind velem örült... :) Elmondani nem tudom ez milyen szuper érzés...! :)
Ezek után csak özönlöttek az emberek hozzám... mindenki gratulálni akart, volt akitől egy 4 levelű lóherét kaptam, voltak akik egy csokor virágot szedtek nekem...
Külön öröm volt, hogy egy másik CF-es, (akinek tüdő és máj transzplantációja volt, pont akkor amikor én nekem a 2. transzplantációm) ugyanúgy megmászta a Kékest és családjától gravírozott aranyérmet kaptunk emlékbe.
Kaptam sok csokit, ajándékcsomagot, felsorolni sem tudom, de ez úton is nagyon szépen köszönöm mindenkinek, én abszolút nem is számítottam ilyesmire.
Na és ezek után újabb rengeteg interjú következett... Bejelentkeztünk élőben az FM 7 rádióban is, majd miután a Per-Clean Kft. és szüleim jóvoltából mindenki evett finom almát, kolbászt és kifliket, lassan elindultak az emberek visszafele az edzőkkel, buszokkal. Én még csak ekkor jutottam el odáig, hogy megnézhessem a tájat: csodálatos volt! Mindig csak a hegyet képzeltem el, az utat... de hogy nem jutott eszembe a kilátás? :) Hiszen az volt a legszebb... a megérdemelt jutalom! :) Gyorsan felmásztunk a fent maradt barátaimmal és Fefével a kilátóba. Sajnos csak 5 percet töltöttünk fent, mert aztán szinte le kellett szaladnom a Veronika rétre a többiekhez. Na nem mintha okom lenne a panaszra! ;)
Itt már tényleg gyorsan repült az idő!
Csináltam állapotfelmérést az Uniqa-s lányokkal, majd a Vitál Edzők elmondták az eredményt: Szuper jó állapotban vagyok! A BMI indexem végre a normális tartományba került, a testzsír %-om az izomösszetételemmel együtt szintúgy normális... Wow! :) Még egy kis izmot szedek fel és a utána már arról olvashattok, hogy fitnes lady lettem ;) :D (nem ám, csak viccelek)
16 óra körül az emberek elkezdtek szállingózni. Ki-ki beült a saját autójába, buszába és elköszöntünk, akitől csak tudtunk. Köszönöm ezt a hihetetlen, felejthetetlen, testben és lélekben felemelő napot nektek, hogy végig velem voltatok az elhatározásomtól kezdve az összes küzdelmes napon át, egészen a csúcsig! :) Olyan emberek teljesítették velem együtt a túrát, akik szintén transzplantáltak, tüdőbetegek, szívbetegek, Cisztás Fibrózisban szenvednek, rossz a lábuk, a csípőjük, idősek... de még egy vak lány is végigcsinálta a kutyusával, Ébivel! :) Innen is látszik, hogy aki elhatároz valamit, kitart mellette, az el is érheti!
Csináltam állapotfelmérést az Uniqa-s lányokkal, majd a Vitál Edzők elmondták az eredményt: Szuper jó állapotban vagyok! A BMI indexem végre a normális tartományba került, a testzsír %-om az izomösszetételemmel együtt szintúgy normális... Wow! :) Még egy kis izmot szedek fel és a utána már arról olvashattok, hogy fitnes lady lettem ;) :D (nem ám, csak viccelek)
16 óra körül az emberek elkezdtek szállingózni. Ki-ki beült a saját autójába, buszába és elköszöntünk, akitől csak tudtunk. Köszönöm ezt a hihetetlen, felejthetetlen, testben és lélekben felemelő napot nektek, hogy végig velem voltatok az elhatározásomtól kezdve az összes küzdelmes napon át, egészen a csúcsig! :) Olyan emberek teljesítették velem együtt a túrát, akik szintén transzplantáltak, tüdőbetegek, szívbetegek, Cisztás Fibrózisban szenvednek, rossz a lábuk, a csípőjük, idősek... de még egy vak lány is végigcsinálta a kutyusával, Ébivel! :) Innen is látszik, hogy aki elhatároz valamit, kitart mellette, az el is érheti!
Akik pedig sajnos most nem tarthattak velünk, mert épp hasonló állapotban vannak, mint én tavaly ilyenkor, azoknak adjon erőt ez a történet és kívánom, hogy érjenek el hasonló sikereket és ha úgy alakul akkor jövőre velük együtt is újra megmászhatjuk a Kékest! ;)
Köszönöm Nektek! :)
És akiket felvittem a hátamon, mert megígértem:
Ambrus néni
Anna + Isti
Anyu
Bandi bácsi
Bányár László
Bartók Sandy
Becker Rezső
Belláné Erika
Borka család
Cakuk
Czank Éva
Csala Anikó
Csepregi Teri
Csonka Petres Melinda és Tomi
Csúcs Hajnalka
Deák Dorottya
Dénes László
Dombi Matyi
Edrélyi Péter
Erbele Erzsike és családja
Erdélyi Dóra
Erdős Orsolya
Esek Csaba
Eszti+ Roli
Feszt Tímea
Füki Fanni
Gulyás Gábor
Gurbán Péter
Gyebnar Mária
Gyöngyi nővér és a többiek
Hornyák István
Horváth Katalin
Horváth Lilla
Horváth Lívia
Hörnyéki család
Hubai Judit
Imre Andrea
Izu + Levi
Józsa család
József gazda
Kálmán Terézia
Karai Anett és családja
Keresztanyu
Kislakiné Bíró Éva
Kiss Mátyásné Magdolna
Kopcsándi Stefi
Kórádi Móni
Kosztolányi család
Kozma Katalin
Kőműves Luca
Kulcsárné Molnár Edit és családja
Lakóné Györgyi
Lázár család
Lénárd Peti és családja
Link Kornélia
Lipcsei Flóra
Marcika és családja
Mária néni
Marika néni
Marsal Géza
Mednyánszki család
Molnár Gergely
Molnár Kinga
Müller Nóra
Nagy Hajnalka
Nagy Lídia
Nagy Zsuzsanna
Nemesi Joci
Németh Marcsi
Oláh Vivien
Oláh Vivien
Oláh Zsuzsa
Ondrejó-Németh család
Összes doki
Összes nővérke
Pabar Nóriék
Pamer Klári
Pázmándi Szakács Viktor
Pécsi Bianka
Petró Judit
Petróné Kriszti és családja
Pintér Márkó
Polgár Mama
Prígyeni Anikó
Pusztai Laci bácsi
Rácz anyuka
Rádics Andrisék
Sági Ádám
Sági-Somodi Gábor
Serényi Márti
Szabó Judit
Szalay Norbi (Izsa)
Szarvadi Adrienn
Szentesi Lászlóné
Szeredi Judit
Szolnoki Evelin
Tamács Lóránt + Évi
Tekán család
Tóth Feri és családja
Tóth Szilvi néni
Udvarhelyi Kati
Újszászi Vali és családja
Varga Fanni + Balázs
Vaszari Péter Hókuszpók + családja
Zajovicsné Vizer Bernadett és családja
Zsaklin és családja
Zsigai Klára
Megjelent videók (amikről tudok):
Hirado.hu / M1
RTL Klub
Gyöngyös TV
FM 7 Rádió
Megjelent cikkek:
Blikk
Infogyőr
Az én riportalanyaim - Imre Andrea cikksorozata
Hír.ma
Kisalföld
Minden, ami Eger
Prohászka Iskola
Drága, kicsi Anna, tudd, sokan szeretnek! Te, egy hős voltál, és maradsz nekem! Vigyázz ránk fentről, mert elkél a segítség, itt a földön is! Szeretettel:Zsigai Klára, Győr városából
VálaszTörlés