A0;B0

Fotó: 2Lenses

A boldogság választás, nem eredmény. Semmi sem fog boldoggá tenni, amíg úgy nem döntesz, hogy az akarsz lenni.

Megvan a fél éves tüdőtükrözés eredménye! :) A0, B0, azaz se kilökődés, se gyulladás!
Óriási kő esett le a szívemről, hiszen az első tüdőnél ilyenkor már volt egy kis kilökődésem, de most sehol semmi! :)
Nincs gombám, se semmilyen bacim, amire külön büszkék vagyunk, hiszen a vőlegényemmel már együtt élünk 2 hónapja és az ő CF-es tüdejében sajnos mindig megtalálható valamilyen baktérium, így az én tüdőm is fokozott veszélynek van kitéve... de úgy látszik mi mindent legyőzünk! :)

A napjaim hihetetlenül jól telnek; egy kis tanulás, egy kis házimunka, aztán sok-sok túrázás, pihenés és játék. Ja és persze az elmaradhatatlan edzések ;)

Meg sem tudom számolni hányadik bronhoscopia

Lassíts le és élvezd az életet! :)

Pénteken megcsinálták a fél éves tüdőtükrözésemet (bronhoscopiámat). Nagyon izgultam, mert az elmúlt hetekben sajnos elkaptam valamit: újra volt váladékom, pici lázam, gyulladásom. DE! Szerencsére bekukkantottak és nem találtak semmi rosszat egy kis szűkületen kívül. Kivettek egy-két mintát és most várjuk az eredményt...

Az első bronhoscopiás élményem pont 3 éve volt... elég szörnyen éltem meg, mivel az egész művelet azzal kezdődik, hogy kinyújtva megfogod a nyelved és fertőtlenítő,- majd érzéstelenítőszert permeteznek a torkodba, ill. a légcsövedbe. Ami valljuk be, eléggé kellemetlen... nekem ez a legrosszabb része, pedig szoktam bírni az ilyesmiket. :)
Miután jó nagy gombócot érzel már a torkodban, felfekszel egy asztalra, letakarják a szemeid, vagy kapsz egy szemüveget, egy csutorát a szádba, branült a kezedbe... mivel transzplantáltként elég gyakori ez a vizsgálat és tüdőszövetet is kicsippentenek, kapunk egy kis bódító anyagot is, amitől elviselhetőbbnek tűnik az egész, pláne, ha elég mennyiséget adnak, mert akkor még be is alszok. :) Azért rá szoktam ám készülni: üres has, és kevés alvás, tuti ami tuti. ;)
Aztán a kis bódító szervezetbe jutása után a számban lévő csutorán keresztül levezetik a tüdőmbe  csövet, ahol jól körbenéznek. Ha kell, leszívják a váladékot, átmossák (pár másodpercig folyadék van a tüdőben) és mintákat vesznek.
Miután pedig átestem rajta, egy másik szobában pihenhetek egy kicsit, majd egy röntgennel ellenőrizzük, hogy nem alakult-e ki PTX (légmell=levegő gyülemlik fel a tüdőt borító és a mellkasfalat belülről bélelő mellhártya két lemeze között).

Fotók: 2Lenses

Na és ha mindezt átéltem, akkor rohanok ki az ajtón, persze a valóságban inkább csak kiszédelgek, egész nap pihenek, mert mellékhatásként vérköpés és hőemelkedés szokott előfordulni.


...Szóval, ha már ezen is túl vagyok, akkor napszemcsi fel, limonádé a kézbe; újra telitöltöm a pocim és várom a jó híreket. :)

Fél éves lettem! :)

...Hogy mit szeretnék? Csak Levegőt! A többit már elintézem... ;)

Hurrá, fél éves lettem! :) Pont 6 hónapja, hajnali negyed 1-kor volt egy riasztásom, hogy találtak egy számomra megfelelő tüdőt, így irány Bécs!


Nem gyakran szoktam erre az időszakra gondolni, de most, hogy felidézem, olyan, mintha tegnap lett volna... Az az izgalom, hogy a sok várakozás és légszomj után végre elérkezek a célba... Megműtenek, kapok egy ki tudja már hányadik esélyt a második tüdőtranszplantációmmal, 23 évesen... és hogy miután felkelek szinte minden csak rajtam fog múlni. Újra megtanulok járni, köhögni, nevetni és mély levegőket venni. Érezni a pillanatot, tervezni a jövőt... és tovább szerethetem azokat az embereket, akik engem szeretnek. Nincsenek rá szavak, hogy kifejezhessem azt a hálát, amit azóta is minden nap érzek.

 Köszönöm Istennek, hogy a tenyerén hordoz, köszönöm a családomnak, hogy végig mellettem van, köszönöm a vőlegényemnek, hogy az első nevetésünk óta fogja a kezem, köszönöm a barátaimnak, hogy jóban-rosszban velem vannak, köszönöm az összes orvosnak és ápolónak, akik tudásukkal és erejükkel lehetővé tették, hogy idáig eljuthassak és köszönöm Nektek is, hogy végigkísértek az úton és támogattok. <3

Kőhegy 235 m

Kimegyek a rétre, ki a térre, vagy átúszom a folyót,

Felhívlak Téged, hátha te érzed: Csináljunk valami jót! :) - Fish

Tegnap este csak úgy gondoltunk egyet és nekivágtunk a Kőhegynek! Nem volt semmi, de sikerült! :) 235 m! Néha azért meg-megálltunk, levegőztünk, de (összeadva kettőnknek, Fefével) 90%-os tüdővel is megcsináltuk!
A jutalmunk a csodaszép kilátás volt a kápolnától és a kereszttől.
A Kőhegyen lévő kápolnát Wendler Ferencnek köszönhetjük, akinek álmában többször megjelent Szűz Mária.
Gyönyörű kirándulóhely - egyik kedvencem - nagyon örülök, hogy újra, önerőből fel tudtam menni. Szívből ajánlom mindenkinek! :)

Még egy jó hír: Ma sikeres EÜ vizsgát tettem, így egy lépéssel közelebb kerültem a jogsihoz. Juhúú :)

Egy kis megfázás

Kezdj minden napot hálás szívvel!

Újabb két hét után jártam a Klinikán, majd gyógytornán. Múlt hétvégén elég sokfele császkeráltunk, többek között a Memento Szoborparkban, az Óbuda napján, a Margit,- és Hajógyári Szigeten, majd a Városligetben... Ezt így hirtelen még leírni is sok volt, na de a nagy elővigyázat ellenére mégis sikerült valamit összeszednem, és pár napra begyulladt a torkom, fülem, arcüregem. Gyorsan kikezeltem magam jó kis fekvéssel, forró teával, a véremben azonban mégis meglátszódott még egy kicsit a gyulladás, így 5 napra megemeltük az egyik antibiotikumot.

A képen pedig már az látható, hogy mennyire sokat jelent a napi gyógytorna a karom fejlődésében. Szinte már teljesen, segítség nélkül ki tudom nyújtani. Ha így haladok tovább, lassan már szalaggal is fogom tudni használni a karom. :)

Ez a kép 3 hónapja készült: Ekkor még csak ennyire tudtam magamtól felemelni a kezem. Kineziológiai tape-el van beragasztva a hátam/vállam, ami segíti mellékhatás-mentesen a rugalmas alátámasztást és fájdalomcsillapítást. :)

Közben pedig a Life.hu készített velem egy interjút, ahol összegezve olvashatjátok a történetemet:

http://www.life.hu/drlife/20160511-lendvai-anna-elete-a-cisztas-tudofibrozissal-ketszeres-transzplantacio-utan-interju.html

:)

Első levelem :))

Hihetetlenül édes dolog történt velem... :) Kaptam egy levelet... de nem ám akármilyet! Egy nagyon drága lánykától, aki szintén egy betegséggel küzd, most is kórházban van, de nem adja fel és doktornő szeretne lenni, hogy másoknak is segíthessen! :)
A suliban pedig egy fogalmazást kellett írnia, ő pedig rólam írt:

"Anna egy fiatal, 25 éves tüdőbeteg lány. Cisztás Fibrózisa van. Már születése óta beteg, az orvosok pár hónap után lemondtak róla, de Ő küzdött!
Rengeteg gyógyszert szed. A TV-ben is szerepelt már, lehet hogy másoknak nem olyan ismert személy, de nekem igen. Már 2 tüdőtranszplantáción átesett, de az első pár év után megadta magát, így 2015 végén átesett a 2.-on és hosszadalmas lábadozás után most jobban van.
Blogot is ír, mely neve: Csak Levegőt!, facebook oldalt is vezet.  Sok "vértisztításon" esett át.
Kedves, okos, vicces és erős akaraterejű lány. Igaz, személyesen még nem találkoztunk, tervezzük, de addig is tartjuk a kapcsolatot. Nagyon sok mindenen keresztül ment már lassan 26 év alatt. Ő az én példaképem. Nagy az élni akarás benne. Én teljes szívemből tisztelem, és azt kívánom neki, hogy sokáig legyen boldog.
Remélem sokmindenre viszi az életben ez a mosolygós, gyönyörű és élni vágyó lány!"
Írta: Füki Fanni Patrícia                                2016.04.29.

<3 Innen is sok puszi és kitartást kívánok Fanni! :)
Ui.: Öregszem én is, de még csak 23 vagyok :D

Felkészülés...

A siker mindennél fontosabb titka a felkészülés!

Múlt héten jártunk az egyik kedvenc gyógytornászunknál, Juditnál, aki megállapította: még mindig borzalmas az állóképességem. Hozzá kell tennem, mióta felköltöztem a szobabicikli sem a legjobb barátom...
A vállam valahogy még műtét közben megsérült, így a bal karomat az elején egyáltalán nem tudtam mozdítani, 2 hete pedig még kinyújtani sem, de a rengeteg tornának köszönhetően ez végre elkezdett javulni. :)
A rekeszem pedig nagyon hamar elfárad... ezért minden nap megállás nélkül torna, torna, torna... plusz bicikli. De itt már becsatlakoznak az élet szépségei: napi teendők, házimunka, tanulás, család, barátok és végre egy esküvő is! Bár még nem a miénk... :)

Szóval a következő cél a budaörsi hegy (235 m), amire azért még erősen gyúrni kell és jöhetne egy kis jó idő is! :)