Az éjjel összeadva körülbelül 2 órát tudott aludni. Megtörtént az első légzésfunkciós vizsgálat is, amely sajnos nagyon gyengének mutatkozott, így nem lehetett megcsinálni a tükrözést sem.
Mielőtt hazajöttünk a bécsi klinikáról Anna már szépen sétált, evett, mosolygott. Az elmúlt napokban a magyarországi intenzíven nem azt a terápiát folytatták, amit kint megtapasztaltunk.
Szerencsére ezen túl vagyunk, már eljöttünk. Jelenleg a János kórház Tüdőklinikáján abszolút pozitív bánásmódot tapasztaltunk a kezelésekkel és a figyelemmel kapcsolatban. Sajnos a gyógytorna sem volt elegendő, Anna nem lett úgy mozgatva, mint Bécsben illetve, mint ahogy tavaly a transzplantáció után megtapasztaltuk, hogy ezt hogyan is kell csinálni. (Mi ezt az észrevételünket, persze már ott jeleztük. Jelenleg a 'miért?'-ekkel, 'hogyan?'-okkal nem szeretnénk foglalkozni, Anna felépülése az elsődleges, de ha egyszer ezen túl leszünk és a szakma is nyitott rá a betegek érdekében megoszthatjuk velük tapasztalatainkat.)
A Tüdőklinikán az orvosok átnézték rendesen Anna kórlapját mióta megtörtént a transzplantáció mi, hogyan történt.
Végeredményképpen Anna a Tüdőklinika légzésterápiás intenzívjére került, ahol kiemelt figyelemmel foglalkozik vele lelkiismeretes, fiatal, barátságos gyógytornász. Ezen felül ma egy olyan nővérke foglalkozott vele, aki már korábban is rengeteget segített, amikor tavasszal az ATG kezelésnél Anna ezen az osztályon járt. Itt nem lehetünk mindig mellette, de a nővérke példás lelkiismerettel gondoskodik Annáról és személyisége kimozdítja ebből a nehéz lelki állapotból is. Rátettek egy gépet, amely segít megerősödni azoknak az izmoknak melyek a légzést segítik, szinte rögtön sokkal jobb színe is lett a hölgynek. Valószínűleg egy pár nap igazi intenzív terápia és reméljük tényleg végleg sínre kerül a gyógyulás. Elég sok több mint 1 liter folyadék távozott a mellkasából, valószínűleg ez miatt is érezhette reggel, hogy 'alig kapok levegőt'.
Kiderült az is, hogy a mellkasba szúrt centrál véna nem centrál vénaként üzemel. Egy általunk eddig nem ismert lelkiismeretes intenzív osztályos orvos megvizsgálta és közölte, hogy sajnos ez így nagyon nem megfelelően funkciónál, nem jó helyen van. Próbálta kijavítani a dolgot, de muszáj volt kiszedni.
Figyelmesen bánt Annával és minket is nagyon korrektül tájékoztatott, hogy muszáj új centrál vénát szúrni. Ultrahanggal megvizsgálta Anna vénáit, majd sikeresen elsőre szúrt egy jó nyaki centrál vénát. Köszönjük a doktor úrnak is a munkáját és emberségét!
Ezek után beengedtek minket, bevallom nagyon meglepődtem mert emberfeletti kitartással és türelemmel viselte Anna a mai napot! Délután még sírva emlegette, hogy ő csak levegőt akart, most pedig mosollyal falta be a falatokat és mondta, hogy "én aztán nem maradok itt, hazafogok menni!"
Ezt a célt a szeme előtt tartva begyömöszölt egy fél zsömlét nagyon rövid idő alatt, ami elképesztő eredmény az előző napokhoz képest. A kedve, a mosolya határozott kitartó és erős volt.
Rengeteg CF-es és nehéz sorsban lévő barátot, sorstársat láttam már az évek folyamán elképesztő harcokban, sajnos az élet nagyon megtudja ezeket a betegeket edzeni, de érdemes figyelemmel követni mennyire példásan harcol valaki az életéért a levegőért még ennyire nehéz helyzetben is. Anna jó példa, igyekszik, története erőt adhat másoknak is amikor mindenki a kis hétköznapi problémáiban elveszik. Elmondtam, hogy mindannyian rendkívül büszkék vagyunk rá, ez nagyon jól esett neki. :)
Holnap vért fog kapni, ismét megy gyógytornász, ismét megy a család és új erőre fogunk kapni! "Megcsináljuk, csak azért is!"
Szeretünk Anna és innen is üzenjük "várunk haza, ha megerősödtél!!!".
Teljesen más téma:
Ma egy fantasztikus korszerű, csodálatos épületet adtak át egy példás összefogás után a Korányi kórházban a Cisztás Fibrózisos betegek gyógyítását segítve. Rendkívül nagy az örömünk és nagyon hálásak vagyunk. Reméljük idővel a Korányis CF gondozásból kikerült betegek. tehát a tüdőtranszplantáltak is a gyógyulást legjobban segítő körülmények közé kerülhetnek!
