Budapesten intenzíven

Megérkezett a mentő, Annát már Budapesten kezelik tovább.
Sajnos az itteni intenzíven még a kinti négy órához képest is csak feleannyi idő engedélyezett,
hogy Anna felépülését lelkileg is tudjuk támogatni.
Sok az új dolog, még nem ismeri az ápolókat és az ápolók sem ismerik Annát.
Elég komolyan be kell tartani a látogatási időt.
Mivel hazaértünk úgy láttuk, hogy itt az ideje, hogy inkább tőlünk tudja meg, hogy egy nagyon kedves betegtársunkat Petró Bálintot, (akivel pár hónapja közös fotót és cikket is közölt róla a blogon) sajnálatos módon elvesztettünk.
Szomorú és mély a gyász ami a szívünkben van, de a felépülést próbáljuk továbbra is éltetni benne.
Sajnos nagyon kevéske időnk volt ezt a gyászt kibeszélni vele, de igyekszik erős maradni, csak most hirtelen ez nehezebb.

Nyugodj békében kedves Bálint!



Holnap egy új napra ébredünk... ismét megvívja az aznapi harcot... cél továbbra is egyelőre a Kékes,
de főleg a minél teljesebb hosszabb egészséges életet élni! :)
MEGFOGJUK CSINÁLNI! :)

Köszönjük a sok szeretetet és támogatást, amit Annának küldtök!